Itt a karácsony, jaj a fogaknak?

Bevezető

Sokszor nehezen hiszik el, hogy fogorvosként is legalább akkora rajongója vagyok az édes élvezeteknek, mint más földi halandó. Persze nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogyan óvhatjuk meg fogainkat a karácsonyi édességdömping esetén. Az ünnepek közeledtével ki lenne képes megállni, hogy ne igyon meg egy pohár forraltbort, vagy ne csábuljon el egy-két finom, illatos süteménytől az adventi forgatagban? És elég valószínűtlen, hogy ilyen esetekre mindenki „esemény utáni” fogkefét és fogkrémet hordana magánál.

Sokan képzelik azt, hogy a fogak legnagyobb ellenségei az édességek. Valójában sok olyan étel van, ami egyáltalán nem tartozik az édesség kategóriába, mégis veszélyes a fogak épségére nézve.

Így működnek a fogrontó baktériumok

A szájban élő, fogszuvasodást okozó baktériumok életük során a szájüregben található monoszacharidokat felhasználva nyernek energiát. Ennek érdekében savas erjedéssel bontják a szájüregbe kerülő szénhidrátokat. Az így kialakult savas közegben a fogzománc szervetlen alkotóelemei elkezdenek kioldódni. Ezt a folyamatot nevezzük demineralizációnak. Azonban ekkor még nincs minden veszve!

A savas kémhatás enyhülésével a folyamat megfordulhat, és kellő ásványi anyag jelenlétében az ionok vissza is épülhetnek a zománcba. Ezt a remineralizációs folyamatot hivatott elősegíteni például a fogmosás, esetleg cukormentes rágó rágása. Normál esetben a kioldódási és visszaépülési folyamatok egyensúlyban vannak, így a fogak nem károsodnak véglegesen. Probléma akkor keletkezik, ha a savas kémhatás állandósul, és a kioldódási folyamatok kerülnek túlsúlyba.

A legrosszabb kombináció: sav és cukor

Ahogy látjuk, a savak legalább akkora, ha nem nagyobb veszélyt jelentenek, mint a szénhidrátok. A kettő együttes és tartós előfordulása pedig egyenesen a fogzománc gyilkosa. Ezért például a szénsavas üdítőitalok nagyobb rombolást visznek véghez, mint a rendszeres csokievés. Minél magasabb savtartalmú egy gyümölcs, annál jobb környezetet teremt a fogak ásványi anyagainak kioldódásához. Ha mindez magas cukortartalommal is társul, kész az ideális környezet a szuvasodás kialakulásához.

Kevesen tudják, de egyes levélzöldségek magas oxálsav tartalma is okozhat károsodást, ilyen például a spenót, sóska, rebarbara. Hasonló okból lehet problémás a borok, pezsgők magas savtartalma a bennük lévő maradékcukorral együtt. Tapasztalhatjuk, hogy ezek fogyasztása után a fogunk szinte “ragad”, ami a felgyorsult ásványianyag kioldódásnak köszönhető.

De mik azok a monoszacharidok és miért károsak?

Minél finomítottabb egy szénhidrát, annál károsabb. Minél közelebb kerül a hosszú szénhidrát lánc a rövid kettes vagy egyes (di-/mono-szacharid) formához, annál könnyebben hasznosítják a baktériumok. Ezt feldolgozással, őrléssel, főzéssel, pürésítéssel is elősegítjük, illetve a szájban bontóenzimek is segítik az utolsó kötések felbontását. Ezért érezzük egyre édesebbnek a burgonyát vagy a répát, minél közelebb kerül a nyers állapotból a püré formához.

Minél ragacsosabb egy szénhidrát, annál tovább képes a szájban maradni. Ilyenkor több idő jut a baciknak, hogy a hosszabb láncokat darabolják egyre közelebb és közelebb kerülve a hőn áhított monoszacharidokig. Hiába nem olyan édesek, de a tapadós kekszek, rágcsák, puffasztott magvak, chipszek, sőt még a banán is lehet olyan káros, mint a karácsonyi habkarika, vagy szaloncukor. Utóbbiból úgysem eszünk olyan gyakran, mint előbb említett társaikból. Télen gyakran fogyasztunk aszalt gyümölcsöket. Ezek cukortartalma ugyan nem nő az aszalás során, de ragacsosságuk és magas savtartalmuk miatt okozhatnak problémát.

Lényeg az egyensúly!

Miután kiderült, hogy gyakorlatilag semmit sem ehetünk anélkül, hogy veszélyeztetnénk a fogaink épségét, jöjjön néhány jó hír. Vannak a fogak számára kifejezetten hasznos ételeink. Ilyen például a sajt vagy az olajos magvak, és általában véve a lúgos kémhatású, magas zsírtartalmú ételek. Ezek fogyasztása az étkezés végén nagyban elősegíti a savas kémhatás csökkenését, dörzshatásukkal pedig eltávolítják a megtapad szénhidrátok egy részét.

Gyorssegély

Ha nincs is módunk minden alkalommal a fogmosásra, a cél a savas közeg kialakulásának megakadályozása, vagy a savas hatás mielőbbi megszüntetése. Ha teljesen eszköztelenek vagyunk is, szinte mindenhol kivitelezhető egy pohár víz megivása. Miközben átöblítjük a szánkat, a víz eltávolítja a maradékok jelentős részét, elmosva a bomló anyagokat. Ennél még hatékonyabb, ha módunk van az étkezést például sajtfogyasztással zárni.

Tippek a megelőzéshez

Természetesen nem lehet csak a sajtra hagyatkozni, nagyon fontos a helyes szájápolás is. Helyes? Igen! Manapság divat a fogmosás idejének vagy rendszerességének nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint az alaposságnak. Ezért sok páciensem meglepődik, mikor azt tapasztalja, hogy bár napjában többször is megsikálja a fogát, azok mégis egyre érzékenyebbek, esetleg új szuvasodások is kialakulnak.

Hogyan kell helyesen fogat mosni?

Egyszerűen: a száj és a fogak legyenek tiszták a végén. Mindegy hányszor, meddig mostuk, ha vannak területek, ahol a lepedék megmarad a fogak körül. Sajnos még nem találták fel azt a fogkefét, ami képes lenne egy fog összes felszínét alaposan megtisztítani. Nem, amíg a fog mellett egy másik is áll.

A fogak közötti területek tisztítása alapvető a fogak egészsége szempontjából. A felnőttkori szuvasodások túlnyomó része a szomszédos fogak egymás felé néző felszínei közül indul. Ezek tisztántartására a fogselymek vagy a speciális kialakítású fogköztisztító kefék alkalmasak.

Nyelvtisztítás

A fogak ápolásán túl figyelmet kell fordítani a nyelv tisztántartására is. A bársonyos felületű nyelvháton nagy tömegű baktérium és gomba képes megtelepedni, ahonnan könnyen visszafertőzhet a szájüreg többi területe. A fogmosás végén egy-két tisztító söprés a fogefével a nyelven, és máris nagyságrendekkel csökkentettük a szájüregi bacik számát.

Öblögetés

Érdemes alkalom vagy szükség esetén kúra szerűen szájfertőtlenítő oldattal is öblögetni fogmosás után. Különösen előnyösek azok a szerek, amik a fertőtlenítésen túl az ásványi anyagok visszaépülését is segítik. Érdemes figyelni a fogkrémek és a fertőtlenítő hatóanyagának összeférhetőségére.

A legáltalánosabb klórhexidin tartalmú oldatok nem képesek addig a fogak és a nyálkahártya felszínéhez kapcsolódni, amíg a fogkrém habosodását fokozó detergense (SLS) ki nem mosódik a szájüregből. Ilyenkor érdemes körülbelül fél óra szünetet hagyni a fogmosás és az öblítés közt, hogy valódi hatást érhessünk el.

És egy csipetnyi türelem!

Nagyon fontos az is, hogy bizonyos helyzetekben nem az azonnali fogmosás a célravezető. Például, ha savas ételt, italt fogyasztottunk, célszerű kicsit várni a fogmosással, mivel a meggyengült zománcon az erős súrolás akár maradandó károsodást is okozhat.

A fogak épségének a kulcsa tehát nem a lemondás, hanem az étkezések és a szájtisztítás helyes arányának és időzítésének megtalálása.

Az eredeti cikk a helloBaby! Magazin 2016. decemberi számában jelent meg.

A láthatatlan fogszabályozás és a 3D technológiával (ITERO Element Flex®) kapcsolatos tájékoztató anyagunk letölthető ide kattintva: 3D Mosolytervezés – Dental Art-Pécs