Minden szülő rémálma – a tejfogak sérülései

Bevezető

Egy kisgyermek számára minden évszaknak megvan a szépsége: tavasszal és nyáron  egyre több a játszótereken kismotorral, futóbiciklivel közlekedő kisgyerek, lendülnek a hinták, lábakra kerülnek a görkorcsolyák. Ősszel és télen a beltéri játékokra, a síelésre, a szánkózásra, a korcsolyázásra helyeződik át a hangsúly. Ezzel egyidőben megszaporodnak a balesetek, és bizony gyakran éri sérülés a kincsként féltett tejfogakat is.

Habár a szülők rémálma látszik valóra válni, mikor a gyermek vérző szájjal rohan az édesanya vagy az édesapa felé, sajnos a sérülésektől akkor sem óvhatjuk meg a kicsiket – és magunkat – ha eltiltjuk őket a veszélyes játékoktól. Elég egy összekoccanás a fogócska közben, egy megcsúszás, egy szerencsétlenebb földetérés, és máris kész a baj. Talán kicsit segíthet megőrizni a hidegvérünket a nehéz helyzetben, ha tudjuk, mi a teendő fogsérülés esetén.

A tejfogak sérüléseinek 70%-a a 2-3. életév között történik, és legtöbbször a felső metszőfogak érintettek. Szerencsére a kisgyerekek arckoponya csontjai még annyira puhák, hogy valódi csonttörés nagyon ritkán fordul elő. Szögezzük le: a hangos gyerek a jó gyerek. Először is nézzünk a gyermekünkre: ha sír, kiabál, az sokkal megnyugtatóbb, mintha csendesen mered maga elé, esetleg elveszíti az eszméletét. A hirtelen sokk elmúltával a gyerekek többnyire visszatérnek a megszokott játékaikhoz, szokásaikhoz. Gyanús, ha a gyermek a baleset után szokatlanul aluszékonnyá, bágyadttá, esetleg zavarttá válik, ekkor agyrázkódás gyanújával mielőbb orvoshoz kell fordulni. 

Ha sikerül ellenőrizni a sérült részt, próbáljuk meg beazonosítani a vérzés forrását. Ebben segíthet és egyben nyugtatóan is hathat, ha sikerül a száját pár korty vízzel átöblíteni. Nem mindegy, hogy a gyerek a nyelvét vagy az ajkát harapta el, esetleg az ínyből ered a vérzés. A nyálkahártyák sebei bár félelmetesnek tűnnek, de legtöbbször néhány napon belül nyom nélkül gyógyulnak különösebb beavatkozás nélkül is. Az arc bőrén keletkezett sebek már igényelhetnek szakszerű orvosi ellátást.

Ha úgy tűnik a fogak mellől ered a vérzés, érdemes néhány további dolgot megfigyelni. Változott-e a fogsorok záródása a száj összecsukásakor? Látszik-e az egyes fogak helyzetének változása, elmozdultak, esetleg beljebb nyomódtak-e? 

A tejfogak elmozdulással járó sérüléseinek ellátásakor az elsődleges cél a maradó fogak csíráinak védelme. Épp ezért szigorúan tilos megpróbálni a megmozdult fogakat visszanyomni a helyükre! Ilyenkor érdemes röntgenfelvételen ellenőrizni a maradó fog csírájának elhelyezkedését és érintetlenségét. Hosszútávon számíthatunk a fogak spontán visszarendeződésére vagy az eredetivel közel azonos helyzet irányába való elmozdulásra is.

Az oldalirányú elmozdulásnál komplikáltabb sérülés forma, mikor a fogak beljebb nyomódnak. Ez járhat nagyobb kiterjedésű vérömleny kialakulásával is, ami a lágyrészeken, ajkakon sötét duzzanatként, a csonthártya alatt pedig lilás-kékes foltként jelentkezhet, ami jól látható például a szájpadlás területén. Bár a valódi csonttörés nagyon ritka kisgyermekkorban, érdemes megfigyelni, hogy tapasztalunk-e rendellenes mozgásokat beszéd, és a száj nyitása-csukása közben. Ennek vizsgálatát legjobb szakemberre bíznunk.

Általánosságban elmondható, hogy a balesetet szenvedett gyermekek esetében is elsődleges a fájdalom csillapítása, ami történhet a megszokott otthoni szerekkel, gondosan ügyelve a betegtájékoztatóban szereplő adagolási útmutató betartására. A duzzanatot hatékonyan csökkentheti a hideg borogatás. Az esetleges nyílt sebek miatt felmerülő antibiotikumos védelem szükségességét minden esetben szakorvosnak kell megállapítania. 

Nagyon fontos, hogy igyon – és a lehetőségekhez mérten kielégítően – egyen a gyermek. Segíthet a fájdalmas rágás elkerülésében, ha néhány napig pépes, vagy rágást nem igénylő ételekkel kínáljuk a kicsit. A kimozdult fogak terhelését mindenképp kerülni kell. Szükség esetén a fogorvos rugalmas sínezéssel biztosítja a mozgó fogak helybenmaradását. 

Rövid távon előfordulhat a balesetes fogak elszíneződése. A fogbélkamra bevérzése rózsaszínes elváltozást hozhat lérte, ami rövid idő után spontán elmúlhat. Ha a sérülés végül a fogbél elhalásához vezet, a fog belső keményszövetei közé szivárgó vér maradványai maradandó szürkés elszíneződést okozhatnak. Ritkán előfordulhat a fogbélkamra beszűkülése, ekkor a fogak sárgás- elefántcsont színűvé válhatnak. A színváltozások nem feltétlenül járnak a fogbél teljes elhalásával, a gyökéri fogbélszakasz még élő maradhat.

Ritka, de igen félelmetes baleset, mikor a fog egyszerűen eltűnik a helyéről. Nagyon fontos ilyenkor megállapítani, hogy a fog valóban kiesett-e. Gyakran keverik össze ugyanis a fog kitörését a fog teljes benyomódásával, mivel látványra a szájban csak annak hiánya tapasztalható. Ha a baleset helyszínén sehol nem találjuk a kiesett fogat, jó eséllyel néhány héten belül számíthatunk az ismételt kiemelkedésére, de a diagnózis megállapítását mindenképp érdemes szakemberre bízni. Tejfogak esetében nem cél a kiesett fog visszahelyezése a maradó fogak csíráinak további sérülésének elkerülése érdekében. 

Ha úgy tűnik a fogak a helyükön vannak, a következő vizsgálandó kérdés a zománc állapota. Ha csak a fog zománca repedezett, ez általában jól kezelhető egy egyszerű vékony bevonatszerű tömés készítésével. Ha letört egy kisebb darabka, akkor mérlegelni kell a letört rész visszaillesztésének, vagy töméssel való pótlásának várható sikerességét. Ezek a kísérletek gyakran azért végződnek kudarccal, mert a kisgyerekek nem képesek még olyan mértékű együttműködésre, ami a precíz munkához szükséges. Ha módunkban áll, érdemes ilyenkor gyerekek ellátására specializálódott fogorvosi praxishoz fordulni, ahol lehetőség van nyugtatószerek alkalmazásával a gyerekek korrekt ellátására. Ha ez nem lehetséges, mérlegelni kell, hogy a fog ellátható-e a tört rész egyszerű lesimításával.

Komplikáltabb a helyzet, ha a letört darabkával a fog belső állománya, a fogbél is megnyílik, utat engedve a baktériumok fertőzésének. Ezt legtöbbször vérző pöttyként figyelhetjük meg a törési felszín közepén. Ebben az esetben mindig szükség van a fogorvosi beavatkozásra, aminek célját és módszerét az határozza meg, hogy várhatóan mennyi idő van hátra a természetes fogváltásig. Lehetőség szerint igyekszünk a gyökérben élő steril fogbelet megőrizni, de szükség esetén a tejfogak gyökérkezelése is kivitelezhető.

Nagyon fontos a balesetes fogak utánkövetése és a fogszuvasodástól való védelme. Ezzel megelőzhető egy esetleges bakteriális felülfertőződés és a maradó fogak csíráinak károsodása. A traumás fogak esetében előfordulhat a csont és a tejfog gyökerének rendellenes összenövése is, ami a fogváltást nehezíti. Ritkább esetben a fog nem követi az állcsont növekedését, hanem a többi ép foghoz képest “elsüllyedni” látszik. A maradó fogak csíráinak sérülése következtében megjelenhetnek rendellenes benyomódások, elszíneződések, esetleg zománchiány vagy torzulás a később előbukkanó felnőtt fogakon. 

Kisgyermek korban tejfogak megtartása nem csupán esztétikai jelentőségű. A tejfogak speciális mérete és formája teszi lehetővé, hogy a fogváltás során a maradófogak az optimális helyükre kerüljenek. A tejfogak korai elvesztése növeli annak a valószínűségét, hogy a későbbieken fogszabályzó kezelésre legyen szükség. A tejfogaknak továbbá nagyon fontos szerepük van a helyes rágómozgások révén az arcizmok és csontok optimális fejlődésében, a foghangok képzésével pedig a tiszta beszéd kialakulásában. 

A külső megjelenés sérülése pszichés hatással lehet az énkép és a szociális viselkedés fejlődésére is. A balesetes fogú gyerekek esetleg nem mernek annyit mosolyogni, társaik gúnyolódásának céltábláivá válhatnak. Fontos, hogy próbáljuk meg őket átsegíteni ezen a nehéz időszakon, még akkor is, ha tudjuk, hogy néhány év múlva már semmiben nem fognak különbözni a társaiktól.

A tejfogak elvesztése esetén pótlásuk tehát épp olyan fontos lehet, mint a felnőtteknél. Ebben segíthetnek a fogszabályozó készülékek mintájára készített ideiglenes fogpótlások, amik képesek követni a fejlődő állcsontok méretváltozásait.

Az eredeti cikk a HelloBaby Magazin 2017. április-májusi számában jelent meg.

A láthatatlan fogszabályozás és a 3D technológiával (ITERO Element Flex®) kapcsolatos tájékoztató anyagunk letölthető ide kattintva: 3D Mosolytervezés – Dental Art-Pécs